Pedagógiai programunk |
Pedagógiai Programunk |
Értékelés és motiváció, értékelési rendszer, minőségbiztosítás (KIVONATOK) AZ ÉRTÉKELÉS
· Az értékelés tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. · Célja: - Biztosítson visszajelzést a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről. - Tárja fel a felmerülő hibákat, hiányosságokat. - Ösztönözzön a hibák javítására. - Erősítse meg a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét. - Növelje a pedagógiai munka hatékonyságát. - Adjon lehetőséget a tanulónak az érdemjegy javítására. · Alapelvei: Legyen - objektív: Független a tanár személyétől, hangulatától, beállítódásától, a tanuló további eredményeitől. - megbízható: Ugyanakkora tudásra ugyanazt az osztályzatot kapja. - érvényes: A jegy tükrözze azt, amelynek a jellemzésére az adott osztályzatot akarjuk használni. - pozitívumokat kiemelő, segítő szándékú, ösztönző. · A tanulókra vonatkozó ellenőrzés területei: - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje - iskolai és osztályközösségi munka - magatartás, viselkedés, fegyelmezettség - értékválasztás, személyiségfejlődés · Az értékelés a tanulónak, a szülőnek, a pedagógusnak egyaránt szól. A tanulót a szülő és a pedagógus együtt kell, hogy motiválja, a lehető legjobb eredmény elérésére.
a. A tanulmányi munka értékelése
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét, szorgalmát év közben rendszeresen értékeli, de az osztályzat – vagy szöveges értékelés – sosem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulónak havonta legalább egy alkalmat biztosítunk érdemjegyszerzésre. A tanulók a hatályos jogszabályban meghatározott ideig még nem kapnak osztálytatot, az Ő értékelésük szöveges formában történik. Az osztályozó naplóba csak érdemjegyeket írunk, egyéb jeleket nem, a dolgozatok piros színnel kerülnek bejegyzésre.
A tanulók írásbeli munkáit és fontosabb szóbeli feleleteit, tantárgyanként külön értékeljük, öt érdemjeggyel osztályozzuk:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
Ezek az osztályzatok szóbeli és írásbeli felelettel, órai munkával és az aktivitás értékelésével is megszerezhetők. A témazáró dolgozatok és a szummatív mérések során a minimum, vagy az optimum követelmények ismeretében a pedagógus dönt a minősítésről. A témazáró dolgozatok jeggyé alakítása - az alapkészségeket meghatározó kritérium mérések kivételével -, egységesen történik az alábbiak szerint, úgy, hogy a témazáró összpontszámának 50%- át a minimum követelmények pontszámai adják:
0 - 35% 1 -es érdemjegy 36 - 50% 2 -es érdemjegy 51 - 75% 3 -as érdemjegy 76 - 90% 4 -es érdemjegy 91 - 100% 5 -ös érdemjegy.
Dolgozat összeállításánál figyeljünk arra, hogy az összpontszám ne legyen túl alacsony, mert ez az osztályzatra alakítást nehezíti!
Minimumméréseknél, és javítóvizsga esetén 70% -os teljesítménytől fogadjuk el a tanuló tudását. A felméréseket az iskola a törvényben meghatározott ideig megőrzi, a szülő kérésére rendelkezésére bocsátja.
f. Félévi és tanév végi osztályozás
A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén szintén osztályozzuk. Az érdemjegyek az említett ötfokú skála alapján kerülnek megállapításra a jogszabályban megfogalmazott osztályfokozattól a nyolcadik osztály év végéig. A félévi és év végi értékelést ezen időtartam alatt szerzett osztályzatok átlaga adja. A tanulók év végi osztályzatát a tantárgyat tanító pedagógus állapítja meg, a magasabb évfolyamra lépésről azonban a tantestület dönt. (A közoktatásról szóló törvény alapján.)
Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a naplóba és a tájékoztató könyvbe, év végén számjeggyel a naplóba, csak betűvel a törzslapba és a bizonyítványba jegyezzük le.
Első osztálytól a jogszabályi osztályfokozatig a tanulók egyénre szabott értékelést kapnak a magatartásukról, a szorgalmukról és tantárgyanként a tanulmányi teljesítményükről. A szöveges értékelés a tanulók helyes önértékelését alakítja, fejleszti. Szempontok a szöveges értékeléshez: · A gyermek önmagához mért fejlődése · Vizsgálja, hogy mennyire aknázta ki a saját teljesítőképességét. · Erősítse meg a gyermeket abban, amiben sikeres. · Jelölje meg a fejlesztés irányait.
A jogszabályban előírt osztályfokozatig, valamint felsőbb évfolyamokon az ún. „újonnan belépő” tárgyaknál félévkor érdemjegy nélkül az alábbiak szerint értékeljük a teljesítményt: (naplóba és a tájékoztató füzetbe is így jegyezzük!)
· jól megfelelt · megfelelt · gyenge · nem felelt meg.
Ha a tanuló valamelyik tantárgyban kimagasló eredményt ér el, dicséretben részesülhet. A minden tantárgyban kiemelkedő tanuló általános dicséretet kaphat. A dicséretet a törzslap és a bizonyítvány jegyzet rovatában tüntetjük fel.
Azok a tanulók, akiket a tanév befejező szakaszában tanulásban akadályozottságuk miatt iskolánk speciális tagozatára helyeztek át, a tanév végén az általános iskolában nem kapnak osztályzatot. E tanulók év végi bizonyítványába és törzslapjára csak az anyakönyvi számot, a tanuló nevét, a tanévet és a látogatott osztályt tüntetjük fel, a magatartás, a szorgalom, valamint a tantárgyak eredményének befejezésére szolgáló rovatokat pedig áthúzással érvénytelenítjük. Részükre a fenti bejegyzések mellett az általános iskola a tanév végén, az e célra rendszeresített nyomtatványon, iskolalátogatási bizonyítványt is kiállít, amely a tanuló személyi adatait, a tanévet és a látogatott osztályt tünteti fel, ezen felül tömör összegző értékelést ad a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és előmeneteléről.
g. Jutalmazás:
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki · eredményes kulturális tevékenységet folytat · kimagasló sportteljesítményt ér el · a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A jutalmazás formái, szintjei: · szaktanári, napközi-vezetői, osztályfőnöki, · igazgatói, · nevelőtestületi dicséret
Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a Bizonyítványba bevezetjük. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.
A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban kihirdetjük.
Csoportos jutalmazási forma a jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás látogatáshoz). A jutalom elbírálásáról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató dönt.
A Somogysámsoni Iskoláért Alapítvány jutalmát is megkaphatja az a tanuló, akit a kuratórium arra érdemesnek tart.
h. Minőségbiztosítás
Az intézmény 1996-ban pályázat révén elkészítette pedagógiai programját és helyi tantervét. Az más kérdés, hogy a közoktatásról szóló törvény módosítása ezt a fejlesztő munkát egy csapásra az asztal fiókjába söpörte, de mégis volt előnye az akkori munkának. A tantestület szemlélete változott. Már akkor minőségben gondolkodott, és ez lemérhető az elkészült dokumentumok minőségében. A pályázat másik következménye, hogy alapító tagjai lettünk az Önfejlesztő Iskolák Egyesületének, mely már nevével - önfejlesztő - elárulja az oktatásról alkotott elképzeléséket. A minőségi oktatásról azt gondoljuk, hogy ha az iskola az alapelveit, céljait a megfogalmazott feladatokon keresztül eléri, (közel tud lenni hozzá), minőséget produkál. Ugyanis az iskola környezete (tanuló-összetétel, szülők helyzete, stb.) eleve meghatározza azokat az alapelveket, amelyeknek meg kell felelni. Az iskolákra nem lehet standard minőségi elemeket írni, csak szempontokat lehet megfogalmazni. A minőségről azt gondoljuk, hogy arról a legtöbbet az iskolahasználókhoz, partnerekhez való viszony árulkodik. Az ő érdekükben tett lépéseink, szolgáltatásaink leírása Programunk VII. fejezetében olvasható.
Tennivalóink a minőségi iskola létrejöttéért, az elért minőség megtartásáért: · Partnerkapcsolatok ápolása · Munkamegosztás korszerűsítése. · A mérési rendszer életben tartása. · Ésszerű gazdálkodásra törekvés. · Tárgyi, személyi feltételek biztosítása · Minél jobb szakos ellátottságra törekvés. · A pedagógus továbbtanulások, továbbképzések biztosítása. |