Pedagógiai programunk |
Pedagógiai Programunk |
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Tanítványaink beilleszkedési, magatartási nehézségei több forrásból fakadnak, amelyek közül a három legjelentősebb tényező: · a családból, a közvetlen környezet közösségeiből hozott szociokulturális hátrány, · a gyermek részéről nem elfogadott, sikerélményt nem nyújtó, igazi közösséget nem adó, a gyermekhez közel kerülni, őt motiválni nem tudó iskola, · a gyermek fiziológiai és pszichés problémái, részképesség zavarai. E három terület figyelembe vételével szervezzük hátránykompenzáló tevékenységünket.
A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetből hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti az, ha elsődlegesen az osztályfőnök, de közvetve a gyermeket tanító többi pedagógus is, minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. Az osztályfőnökök első osztálytól kezdve minden második tanévben valamennyi tanítványuknál családlátogatást végeznek, a későbbiekben elsősorban szülői értekezleteken és fogadóórákon tartják a kapcsolatot, de szükség esetén újabb családlátogatást kezdeményeznek. A szülőkkel való jó kapcsolat kialakításának lehetőségét adhatják a családok bevonásával szervezett sportdélutánok, kirándulások, egyéb közös programok. A kapcsolattartás szokásos formáin túl az osztályfőnök, illetve a szaktanár egyéni beszélgetésre kérheti a szülőt (ez a joga természetesen a szülőnek is fennáll). A családi szociokulturális környezet megismerése, az onnan hozott hátrányok kompenzálására való törekvés mellett, alapvetően fontos az iskolai élet olyan módon történő szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson. Legyenek pozitív kötődései az iskolai mikrokörnyezetekhez, találjon olyan szervezett tevékenységeket, amelyeket szívesen végez, olyan közösségeket, ahol jól érzi magát. Ezért jutnak döntő szerephez a választható órakeret terhére szervezett kompenzáló foglalkozások. Ezért olyan fontos, hogy több területről választhassanak tanítványaink, s az iskolai életet átszövő kötelező és nem kötelező foglalkozások ne csak a kognitív értékek hangsúlyozására törekedjenek. A fentiek miatt szervezünk szabadidős sportfoglalkozásokat, visszük tanítványainkat tömegsportversenyekre, szervezünk számukra kirándulásokat, táborokat, akadályversenyt, farsangot, diszkót, házi versenyeket. A nem kötelező órakeretben szervezünk énekkart, szakköröket, manuális foglalkozásokat. A drámapedagógiai ismeretek felhasználása tanórák keretein belül, illetve a rászorulóknak csoport szervezése tanórán kívül. A nevelőtestület szorgalmazza, hogy az érintett tanulók minél nagyobb létszámban vegyenek részt a részükre szervezett foglalkozásokon. Ld.: Ped. program 25. old. 2. sz táblázat, és 26. old. 3. pontjának táblázatai. Alsó tagozaton napi rendszerességgel (a reggeli órákban) beszélgetési lehetőséget biztosítunk, ahol a gyerekek szabadon megoszthatják gondolataikat, problémáikat a közösséggel, illetve a nevelővel. Felső tagozaton az osztályfőnöki óra konfliktusok felderítésére, problémák megismerésére, a gyerekek beszélgetési igényének „kiélésére” ad lehetőséget. Napközis és tanulószobai foglalkozásokon 1-8. osztályig biztosítani tudjuk tanítói, tanári irányítás mellett az eredményes tanulást, felkészülést. Emellett szervezünk – a Kt. 52. § (10) bekezdésének c) pontja szerint egyéni – egy-három tanuló részére – felzárkóztató foglalkozásokat a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából. Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az iskola vezetőivel, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervekhez fordulnak a gyermek hátrányának csökkentése érdekében. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ilyen esetben a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól [Kt. 69. § (2), 70. § (7) – (10) A tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre kell felkészíteni. Ezek a tanulók a többi tanulóval egy osztályban ülve készülnek fel arra, hogy a következő tanévben nekivágjanak az előírt követelmények teljesítésének.
a. Iskoláskor előtti kompenzáló tevékenység és folyamatos feladatok
· Az óvodai tapasztalatok átadása az iskolának /elemző munka/ Bevált, az életkori sajátságoknak megfelelő tevékenységi formák nevelési folyamatba történő beépítése
b. Átmenetek, tagozatváltás, osztályfőnök váltás esetén a folyamat biztosítása.
c. Közösségvezetői tevékenységek megerősítése, a nevelés szintereinek összehangolása, egyes időszakok alatt megfigyelt jelenségek alapján, egységes nevelési eljárások alkalmazása.
d. Hatékonyabb megelőző tevékenység érdekében, fejlesztjük a családokkal való kapcsolattartást, valamint a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. Az eredményesebb nevelési eljárásokhoz a szülőket kell megnyerni a gyermek érdekében. Családlátogatások hatékonysága Szülői értekezletek hatékonysága /fel kell vállalni a szülők képzését is/
f. A tanulási tevékenységen túlmenően még több gyakorlati tevékenységet is igénylő tanórán kívüli foglalkozást kell szervezni. Pl.: Könyvkötészet Természetjárás Lövészet Úszásoktatás Ajándékkészítés Játékkészítés Dramatikus színjátszó kör stb./+ a programban 25.old.található szakkörök a feltételek megléte esetén/
g. Az oktatás folyamatában a didaktikai eljárások során fokozott hangsúlyt kell fektetni az eleven szemléletre, a gyakorlati alkalmazásokra és rögzítésre. Nagyobb szerepet kapjon a kísérlet és a tanulói kísérlet, továbbá a mérések. A lehetőségeknek megfelelően a manipulatív tevékenységeket mind szélesebb körben kell alkalmazni a nevelés- oktatása folyamatában. Külön figyelmet kell fordítani ezen tanulók egyedi értékelésére.
|